Holdtánc. Amy BlankenshipЧитать онлайн книгу.
felettük az erdÅt fürkészve, bár tudta jól, hogy a kislány már rég nincs sehol, de Kane szentül meg volt gyÅzÅdve arról, hogy ez a gyermek az Å igaz lelki társa. Ki más törhette volna meg Malachi átkát?
EgyelÅre gyenge volt ahhoz, hogy a lány nyomába eredjen, Ãgy Kane Malachi holttestéhez kúszott, gyengéden megérintve a férfi arcát. Maga felé fordÃtotta és elállt a lélegzete a meglepetéstÅl. Malachi egy vérköves fülbevalót viselt. Az Å fülbevalóját!
Azonnal fellobbanó haragjában szinte szemmel nem látható gyorsasággal állt talpra kezében a fülbevalóval. Lenézett Nathaniel holttestére, aki áruló módon tÅrbe csalta, majd maga köré gyűjtötte a sötétéget, melynek leple alatt eltűnt.
Kane lassan kifújta a füstöt és nézte, ahogy szép lassan fodrozódva úszik elÅtte a levegÅben, mielÅtt egy szellÅ elfújta volna. Az elmúlt tÃz évet azzal töltötte, hogy országról országra, kontinensrÅl kontinensre vándorolt, hogy mindent megtanuljon, ami számára kimaradt a harminc év börtön miatt.
Lassan visszanyerte régi erejét, kezdve a kis Yorkie kutyus vérével, amelyet kidÅlt fa odvában talált még ott az erdÅben. Valaki kis kedvence volt, és erÅs megbánást érzett tette miatt, de akkor a szomjúsága sokkal erÅsebb volt a bűntudatánál.
Csak késÅbb jött rá, hogy ez a kiskutya ahhoz a gyermekhez tartozott, aki Åt szabaddá tette. Ãgy érezte, hogy a kis szÅrmók életének kioltása az egyik legátkozottabb cselekedete volt. Belemart saját csuklójába, hogy vérébÅl pár cseppet erÅltessen a kis állat rózsaszÃn nyelvére, majd lerajta a földre azon mélázva, hogy mit tett. Ãgy sosem lehet visszahozni Åket... vagy mégis?
A kislány Ãgy tulajdonképpen a tudta nélkül kétszer is megmentette az életét anélkül, hogy bármirÅl is tudomása lett volna. Rémült hangjának emléke a mai napig fel-felriasztotta álmából. Bárcsak láthatná... csak egy pillanatra, hogy kié lehet a hang, amely azóta is kÃsérti.
Benyúlt a zsebébe és elÅvette a kis nyakörvet, lenézett a csont alakú kis névtáblára. Tudta a kislány vezetéknevét, de a cÃm már nem volt érvényes... évek óta nem volt az. Amikor végre megtanulta a számÃtógépet használni, azonnal elkezdte keresni a lányt, de annak szülei addigra meghaltak és a régi házukat eladták. A lány, akirÅl hitte, hogy kiszabadÃtotta, nyomtalanul eltűnt.
Kane lepöccintette a cigarettáját a bal lába elé és eltaposta. Miután visszatért Los Angelesbe azonnal felkereste Malachi klubját, amelyet egykor vezetett és ahol élt, de addigra azt is eladták és a gyermekei elköltöztek. Az új hely egykor egy elhagyatott raktár volt, de a jaguárok nemrégiben felújÃtották és a kor igényeinek megfelelŠéjszakai klubot csináltak belÅle. Az egészet Malachi gyermekei vezették.
Sose értette, hogy volt képes Malachi újranÅsülni, hisz tudta mennyire imádta elsÅ feleségét. A nÅ az igaz lelki társa volt, és annak ellenére, hogy az alakváltók szexuális étvágya közismert, miután ráleltek igaz lelki társukra szinte képtelenek voltak bárki más iránt érezni.
Kutatása során Kane megtudta, hogy Malachi új felesége négy gyermeket szült neki, majd meghalt az utolsó, Nick szülése közben.
Malachit utolérte a végzete azon az éjszakán, amikor a föld alatt meghallotta morgását, de Kane-t továbbra is mardosta belülrÅl a bosszúvágy. Szinte az összes vámpÃr a sötétségbÅl született és Syn talán tévedett vele kapcsolatban, amikor azt hitte hogy Å különbözik gonosz testvéreitÅl. De az is lehet, hogy a harminc gyötrelmes év a föld alatti börtönében annyira megmételyezte lelkét, hogy most már Å sem kivétel. Elméje még mindig abban a sötét börtönben élt, ahová Malachi száműzte.
De ahogy Kane látta, számára a jaguárok ontották az elsÅ vért. Ãs most Å visszatért, hogy megfizettesse velük ennek az árát... az átkozott alakváltók teljes fajával, kezdve Malachi fattyaival. Ãs nem, nem elégszik meg csak velük. Utánuk következnek az alakváltó gyermekei, aki csapdát állÃtott neki... Nathaniel Wilder.
Nem volt nehéz követÅket találni, akik ellátták vérrel. Kane még mindig ámulatba esett a belváros földalatti gót szubkultúrája. A legtöbbjük csak álmodozott arról, ami Å volt... egy igazi vámpÃr, és nem csak egy olcsó utánzat.
Csak annyit kellett tennie, hogy egyet átváltoztatott, majd hagyta, hogy a lélektelen alattvalója tegye a maga dolgát. A csoport legveszedelmesebb tagját választotta ki magának... aki olyannak tűnt, mintha már átváltozása elÅtt rég elvesztette a lelkét a sötétség javára. Raven, egy utolsó gazember, emberként is alig volt különb egy pszichopatánál... egy gót számkivetett, aki már sokkal azelÅtt szomjazott a vérre, mint hogy valóban szüksége lett volna rá.
Raven volt az egyetlen, akinek Kane mesélt az áruló alakváltókról, akik ártatlanul bevádolták és élve eltemették. Å maga se tudta, miért mesélte errÅl Ravennek... talán unalomból.
Kane rászabadÃtotta ezt a gazembert a városra. Raven már azelÅtt békÃthetetlen haraggal gyűlölte a várost, hogy az éj gyermekeként újjászületett volna és most Kane elszabadÃtotta benne ezt az Årült vágyat. Raven önmaga is elmerült a bosszúvágyban és Kane nevében a lehetÅ legvégletesebben aknázta ki az új képességei nyújtotta lehetÅséget.
Kane meg se próbálta errÅl lebeszélni, mivel cselekedetei tökéletesen elÅsegÃtették Malachi családjának elveszejtésére szÅtt terveit. Miért is védené meg a gyűlölt alakváltókat Raven tombolásától? Annyit azért megtett, hogy elmondta neki, hogy nem kell embereket ölnie a vérükért, sÅt egyáltalán nem is kell embereket bántania, ha nem akar. InnentÅl nem az Å lelkét terhelte, ha Raven az öldöklést választotta.
Raven elsÅ gyilkosságakor történt meg egyetlen egyszer, hogy Kane közbelépett, mielÅtt otthagyta volna a fiút holtan, nyakán a jellegzetes vámpÃrok okozta sebbel, amelyet az emberek könnyen felismertek volna. E titok megÅrzése már rég az önvédelmi mechanizmusa részévé vált, csak elfelejtette ezt a titkot megosztani Ravennel. Kane megmutatta neki, milyen módszerekkel lehet úgy újrametszeni a szemfogak sebeit, hogy az eset egy egyszerű szadista gyilkosságnak látszódjon.
Raven áldozatai mindig a Holdtánc klub közelében helyezte el úgy, hogy a hatóságok könnyen megtalálhassák. Kane számára ez tökéletes együttműködés volt. A legtöbb vámpÃr