Holdtánc. Amy BlankenshipЧитать онлайн книгу.
egyes szóbeszédek alapján úgy hallotta, hogy Damon felébresztette lelkének sötét oldalát és emiatt ártatlanul testvérét hibáztatta. Lehet, hogy valamikor beugrik Damonhoz és kissé ráncba szedi, hogy tudja, hol a helye. Kane csodálkozott a testvérek között kialakult viszályon, mivel Michael nagyon szerette a testvérét... de hát a dolgok idÅvel könnyen megváltozhatnak.
Kane nem akarta, hogy Michael megismerje azt a gonoszt, amely feltámadt benne, amióta csak kimászott a sÃrjából. Az elmúlt néhány hetet azzal töltötte, hogy távolról megfigyelte Michaelt. Tudta, hogy Michael és Warren, a legidÅsebb jaguárfiú mostanra jóbarátok lettek... akárcsak Šés Malachi egykoron.
Az alakváltók mind árulók és Michael még nem jött rá erre az egyszerű tényre. Azzal, hogy az alakváltókat eltakarÃtja az útból, csupán még egy utolsó szÃvességet tesz Michaelnak... a régi szép idÅk emlékére.
Kane felnyúlt és megérintette a vérköves fülbevalóját, Å tudta, hogy az megtiltja az emberek gyilkolását. Ha lelke tényleg gonosz lenne, akkor a vérkÅbe zárt mágia nem működne az Å esetében. Gyakran tűnÅdött azon, hogy Malachi hogyan hagyhatta ezt az egyszerű tényt figyelmen kÃvül... hisz az ártatlansága megcáfolhatatlan bizonyÃtéka mindvégig itt volt a szeme elÅtt.
De már nem számÃt... Harminc évet sorvadt börtönében azért, amit nem Å követett el. âMind megfizettek ezért, kedves barátaim!â
*****
âTelemarketing?â â kérdezte Chad, miközben próbálta elrejteni gúnyos mosolyát, ahogy a húga úgy lecsapta a falitelefont, hogy leszakadt a tartója. Hangos csattanással ért földet.
Envy úgy rúgott a földön lévÅ telefonba, mintha csak a pasija feje lett volna, majd odafordult a bátyjához. âMinden hapsi ilyen gyökér, vagy csak azok, akikkel járok?â
Chad megadóan emelte fel a kezét: âSzerintem a csajok ugyanolyan problémásak. De most inkább próbálj megnyugodni, és meséld el, hogy mi történt.â
Envy nekitámasztotta fejét a hűvös falnak. Nem hagyta, hogy akár csak egyetlen egy könnycsepp is kicsorduljon szemei sarkából. Annyira azért nem szerette Trevort, hogy sÃrjon is miatta és komolyan elege volt már abból, hogy mindegyik hapsi megszÃvatja vagy Ãgy vagy úgy. âJason hÃvott épp randizni. Azt hitte, megint szingli vagyok, mert összefutott Trevorral az új éjszakai klubban. Gyakorlatilag majdhogynem épp megdugott valami csajt ott a táncparkett közepén.â
Chad rosszallóan rázta meg a fejét. Nem igazán sajnálná Trevort, ha a húga kikaparná a szemét. âMi lenne, ha mi mennénk partizni?â â kérdezte játékosan megemelt szemöldökkel, egyszerűen nem bÃrta kihagyni, hogy ne csapja le azonnal a labdát.
Envy elmosolyodott, végül is nem rossz ötlet... âAdj tÃz percet és kész leszek.â â felelte.
Chad bólintott, majd leült a kanapé sarkára, majd nyomogatta a TV távirányÃtóját, amÃg be nem hozta a hÃreket, bár nem igazán figyelt oda. Már az elejétÅl fogva nem tetszett neki, hogy a húga Trevorral járt. Tudta, hogy a srác csak elÅadja a tökéletes amerikai, gazdag leendÅ egyetemistát, hogy mindenkit lenyűgözzön, de nem igazán fűlt volna a foga ahhoz, hogy hazudjon arról Envynek, hogy ki is ez a srác valójában. Ha úgy alakult volna, hogy lefekszik Trevorral, akkor legalább tudja az igazságot, hogy kinek is adja oda magát.
Hazugsággal kezdeni egy kapcsolatot nem a legjobb út a boldogsághoz. Ha már hazudni kell, akkor talán jobb el se kezdeni. Amikor legutóbb látta Trevort az állomáson, nekiesett és falhoz állÃtotta, hogy vagy elmondja Envynek az igazságot arról, hogy mit is csinál vagy jobban jár, ha végleg eltakarodik. InnentÅl már nem az Å hibája volt, hogy Trevor nem hallgatott senki másra saját magán kÃvül.
Bosszantotta az a gondolat, hogy Trevor csak arra használja Envyt, hogy bejusson a bárokba és szabadon végezhesse fedett munkáját. Mivel a lány a város több klubjában volt felszolgáló, ez könnyű alibit biztosÃtott neki, hogy kövesse Åt ezekre a helyekre, még mielÅtt azok kinyitottak volna és hogy ott maradhasson zárás utánig. Mivel olyankor is az épületben lehetett, amikor még a vendégeket nem engedték be, sokkal könnyebben kémkedett és szegény Envy errÅl nem is sejtett semmit.
Chad nem ment bele ezekbe a fedett akciókba, még akkor sem, amikor a különleges erÅktÅl keresték meg és próbálták beszervezni. A legtöbb, amit megtehetett számukra, az annyi volt, hogy Å volt a kedvenc emberük, akit akkor hÃvtak, ha be kellett rúgni néhány ajtót vagy le kellett nyomni nehéz arcokat. De ezzel nem is volt semmi problémája. Sokkal szÃvesebben rúgta szét egy bűnözÅ seggét, mintsem kihallgasson beszélgetéseket vagy turkáljon valakinek a papÃrjai között, hogy találjon valami terhelÅ bizonyÃtékot.
Közös barátjukról, JasonrÅl úgy vélte, sokkal jobb párkapcsolata lehetne Envynek. Együtt jártak középiskolába és talán pont ez volt a probléma gyökere. Jason a középiskolai évek alatt beleszeretett, emiatt állandóan náluk lógott, de sajnos Envynél a barát zóna közepében landolt.
Rögtön a suli után Jason csatlakozott a Los Angeles Nemzeti Park erdészei kötelékébe és azóta is ugyanott dolgozott. Envy mindig is szeretett együtt lógni Jasonnel. Ãgy legalább gyakrabban találkozhatott barátnÅjével, Tabathával, aki ugyanabban az egységben szolgált, mint Jason.
Chad felkelt a kanapéról és odaállt Envy hálószobájának ajtaja elé. Az elmúlt négy évben, amióta meghaltak a szüleik egy autóbalesetben, lakótársak voltak és rendkÃvül jól kijöttek egymással. Å rendÅrként szolgált, amÃg a húga felszolgált a város néhány klubjában.
Az egyetlen ok, ami miatt sosem szólt azért, hogy miért nem keres már egy normális munkát, az az volt, hogy a legtöbb éjjel sokkal több pénzt keresett, mint Å egy héten. Ez sokkal egyszerűbbé tette az életet, fÅleg, amikor a lakbért kellett fizetni, mert azt általában Envy rendezte, amÃg Å intézte a többi kiadást.
âMelyik klubba menjünk?â â kérdezte az ajtón keresztül.
âMenjünk az Ãjfénybe, amelyik nemrég nyÃlt!â Envy felkötötte hosszú, vörös hajának egy részét lófarokba, mÃg a maradékot hagyta, hogy lelógjanak az arca szélén. âMég az is lehet, hogy jelentkezzek felszolgálónak, amÃg ott vagyunk.â
Chad rosszallóan pillantott vissza. âEz az a hely, amelyik ott van a város szélén?â Közben visszasétált a saját szobájába anélkül,